VITÉZ CSÉCSI-NAGY IMRE

vitéz Csécsi Nagy Imre, (1868 - 1967) nemes Csécsi-Nagy Miklós, és nemes Likovitsi-Horváth Katalin fia, nemes Mayer Aranka férje. Huszár altábornagy.

-->

1888.08.18:   A Ludovika-Akadémiában holnap, a király születése napján, ünnepséggel esketik fel a tényleges tisztképző tanfolyam végzett növendékeit.  Ez alkalommal a tanfolyam két legjobb növendéke: Csécsi Nagy Imre huszár és Bartha Lajos gyalogsági növendék rendes szokás szerint rögtön hadnagyi rangot nyer.

1891.11.03: Csécsi Nagy Imre honvéd-huszár főhadnagy   Szegeden eljegyezte Mayer Aranka kisasszonyt, Mayer Nándor gyáros leányát.

1896: A Ludovika Akadémia tanulója lett. 1896-ban huszárfőhadnagy volt Szegeden és Szabadkai út 17. sz. alatt lakott. A 3. honvéd huszárezrednek volt hadnagya. 1911-ben Nagyváradon ugyanezen ezred őrnagya. 1914-ben az északi hadszíntéren harcol, mint huszáralezredes. 1914-ben ezredes, a 2. népfölkelő huszárezred parancsnoka. 1915-ben a 2. népfölkelő huszárezred, majd az 1. népfelkelő lovasdandár parancsnoka. 1917-ben pozsonyi katonai parancsnok. 1918-ban Nagyváradon a románok letartóztatják és két ízben is halálra ítélik. Egy évet töltött román fogságban, majd szabadulva 1920-ban Magyarország javára optál, Budapestre jön és itt tábornok, majd altábornagyi rangot ér el. A Legfelsőbb Haditörvényszéknek elnöke lett. 1924-ben nyugalomba vonult. A Vitézi Rend tagja. Több társadalmi egyesület tagja. 1930-ban nyugállományú altábornagy. Felesége Mayer Aranka volt, akitől László és Emil gyermekei származtak.

1912: Csécsi- Nagy Imrét a debreceni 2.  honvédhuszárezrednél őrnaggyá léptetik elő.
1913: a 3. osztályú tiszti katonai szolgálati jel: 1913. évi augusztus hó 18-ával: Janauschek Gyula ezredesnek, a honvédelmi minisztérium 4. osztálya vezetőjének, Bartha Lajos ezredesnek, a budapesti 1. honvéd gyalogezred parancsnokának, ilenczf'alvi Sárkány Jenő vezérkari testület béli alezredesnek, csapatszolgálatra beosztva a Miskolczi 10. honvéd gyalogezrednél és Csécsi-Nagy Imre alezredesnek, a Debreczeni 2. honvéd huszárezrednél;

1914: Csécsi- Nagy Imrét a debreceni 2.  honvédhuszárezrednél ezredessé léptetik elő.
1915: Ő császári   és apostoli   királyi Felsége 1915 évi január hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben adományozni méltóztatott: a hadi díszítményes 3.  osztályú vaskorona- rendet díjmentesen: az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartásuk elismeréséül: Csécsi Nagy Imre, 2.  honvéd huszárezredbeli ezredesnek, egy népfölkelő lovas dandár parancsnokának,
1916: Ő császári   és apostoli   királyi Felsége legkegyelmesebben adományozni méltóztatott: a hadidiszitményes Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen: az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartása elismeréséül: Csécsi-Nagy Imre, 2. honvéd huszárezredbeli ezredesnek, egy népfölkelő lovasdandár parancsnokának.

1920: A kolozsvári oláh hadbíróság'   véres ítélete. A hadbíróság Csere;/ alezredest, Csécsi-Nagy ezredest.  Szunyagh alezredest.  Janovics járásbirát és   Csapó főhadnagyot    egyhangúan.     Barlha   főhadnagyot és Lukács   Ödön   nagyváradi    polgármester helyettest szótöbbséggel halálra.  Berley jegyzőt pedig egyhangúan   tizenöt évi    kényszermunkára ítélte.

1921: Magyarország Főméltóságú Kormányzója, mint a vitézek főkapitánya, az országos vitézi szék előterjesztésére az 1921.  évben a következőket méltóztatott vitézekké avatni: I.  Tiszti vitézek: vitéz Csécsi Nagy Imre ny. tábornok Budapest,

7.)   Felhasznált irodalmi források:

Arcanum Digitális Tudománytár (ADT Plus), Hungaricana (Hungarian Cultural Heritage Portal), Magyar Elektronikus Könyvtár, BillionGraves, Magyar Nemzeti Levéltár, Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 1200-1909, Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai, Családtörténeti Értesítő 1899-1901, Genealógiai Füzetek 1903-1914, Kempelen Béla: Magyar nemes családok, Kempelen Béla: A nemesség (Budapest, 1907), Kempelen Béla: Családkönyv 1. Nemes családok, polgárcsaládok (Budapest, 1940), Marcziányi György Lovag: Nemesség (Budapest, 1886), Schneider Miklós: Nemes családok története - 1. kötet (Székesfehérvár, 1937), Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai 1800-1893. (Budapest, 1895), Magyar Családtörténeti Szemle 1935-1944, Magyar nemzetiségi zsebkönyv, második rész - Nemes családok (Budapest, 1905), Nagy Iván: Magyarország családai, Magyarország tiszti cím- és névtára 1873-1944, Magyarország történeti helységnévtára, Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch, Turul 1883-2013, Adalékok Zemplénvármegye történetéhez 1-24. (1896-1926), Hadtörténelmi Közlemények 1888-2009, Királyi Közjegyzők Közlönye 1895-1944, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1989-2012, Magyar Katonai Közlöny 1908-1930, Magyar Katonai Szemle 1931-1944, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1842-1919, Sárospataki Füzetek 1857-1905, Sárospataki Református Lapok 1882-1948, Történelmi Szemle 1912-2010, Hellebronth Kálmán, ifj.: Családtörténeti jegyzetek – 1914, Horvát István: Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről (Pest, 1820), Herpay Gábor: Nemes családok Debrecenben (Debrecen, 1925), Herpay Gábor: Nemes Családok Hajdúvármegyében (Debrecen, 1926), Bilkei Gorzó Bertalan: Szatmár Vármegye nemes családjai (Nagykároly, 1910), Bilkei Gorzó Bertalan: Szatmár Vármegye nemes családjaihoz pótkötet (Nagykároly, 1912), Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai (Székely-Udvarhely, 1900), Horváth Sándor: Czímeres nemeslevelek jegyzéke (Budapest, 1909), Kővári László: Erdély nevezetesebb családai (Kolozsvár, 1854), Temesváry János: A magyar-örmény nemes családok czimerlevelei (Szamosujvár, 1896), Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I. A-H (Temesvár, 1891), Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig II. I-Z (Temesvár, 1892), Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1. kötet (Budapest, 1900), Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 2. kötet (Budapest, 1901), Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 3/1. kötet (Budapest, 1901), Csoma József: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 3/2. kötet: Magyar nemzetségi címerek (Budapest, 1904), Hungary Baptisms, 1734-1895, Hungary Civil Registration, 1895-1980, Hungary Funeral Notices, 1840-1990, Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895

8.)   Felhasznált levéltári és anyakönyvi források:

Református egyházi levéltárak tudományos anyagai, a Magyar Országos Levéltár tudományos anyagai, FamilySearch adatbázis, Hungary Baptisms, 1734-1895, Hungary Civil Registration, 1895-1980, Hungary Funeral Notices, 1840-1990, Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895, Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895, Hungary National Archives, Budapest FHL microfilms, Slovakia Census, 1869, Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1910,

9.) Használt családfa szerkesztő programok:

A családfa kutatást Mac OSX rendszeren végeztem, így két olyan programot választottam, ami OSX rendszeren is fut. MacFamilyTree 8, Family Tree Maker. A riportokat és összefoglalókat ezen családfa készítő programokban generáltam. Windows alatt használtam még a The Complete Genealogy Reporter, a The Complete Genealogy Builder, és a GenoPro programokat is. Mindezek mellett én javaslom a Familysearch és az Ancestry adatbáisok használatát. Az én ajánlásom a családfa szerkesztésre:MacFamilyTree 8.

    

-->

10,) Letölthető anyagok:

A letölthető anyagokban a GED kiterjesztésű file tartalmazza a családfát, esetünkben Nagy Márton 14 generáción át lévő leszármazási adatait az 1600-as évektől egészen 2017 évig. A GED file-t letöltve, és egy családfa készítő programba importálva megtekinthető a családfa.: CSECSINAGY_20170418.ged. Letölthető még: Csécsinagyczimer.jpg, Descendant Report of NAGY Márton.pdf, (41 oldal) Genealogy Report For Márton Nagy.pdf, (204 oldal) Descendant Chart Nagy Márton_color.pdf (16 oldal)